1935-ben olyan különös események történtek, amelyek Paul Edgecomb egész további életét megváltoztatták.
Paul akkoriban a Cold Mountain fegyház blokkparancsnoka volt, a "halálsoron". Így nevezték azt a halványzöld linóleummal borított néhány méternyi folyosót, amelyen az itt őrzött halálraítélt rabok életükben utoljára járjak végig - cellájuktól a hátsó traktusban felállított villamosszékig...
Ebben az évben az E blokkba új lakó költözött: a félelmetes termetű, fekete John Coffey, akit két kislány brutális és hidegvérű meggyilkolása miatt ítéltek villamosszék általi halálra. Bár Coffey termete tekintélyt parancsoló és félelmetes és eleinte az őrök is attól tartanak, hogy nehéz lesz kordában tartani az óriást, hamar kiderül, hogy a rab valójában jólelkű, könnyen kezelhető és szellemileg kissé visszamaradott.
De más is kiderül a halálsor új lakójáról. Úgy tűnik, természetfeletti képességekkel van megáldva, megátkozva: gyógyítani képes, gyulladásokat szüntet meg egyetlen érintésével, vagy éppen életre kelti a holtakat - mint a halálsor egyetlen civil lakóját, egy kisegeret, amit az egyik pszichopata őr agyontaposott...
Minél több időt tölt a különös rab közelében Edgecomb, annál inkább úgy érzi, hogy a férfi nem követhette el azt a bűnt, amivel vádolják. Abban is hisz, hogy John Coffey az egyetlen, aki segíthetne a börtönparancsnok haldokló, agydaganatos feleségén - de tudja, hogy a parancsnok soha nem engedné meg, hogy a rab elhagyja celláját és hozzáérjen a beteg asszonyhoz...
Stephen King egyik legjobb regényéből az a Frank Darabont készített maradandó filmremekművet, aki a horror nagymesterének egy másik novelláját már sikerrel vitte vászonra, A remény rabjai címen!
